2013.02.10. 00:24
Napfény, tenger, pálmafák... szegény New York-iak...
Egyszerre ismét két bejegyzés született, ha kíváncsi vagy az előzőre vissza kell lapoznod.. :)
Ez lesz valószínüleg a legrövidebb beszámoló New York-ról, amit írtak eddig blogban. Ugyanis a repülőjáratokat törölték a várható történelmi méretű hóvihar miatt. Délelőtt még mentek a gépek, délután már nem. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült találkozni volt általános iskolás osztálytársammal, férjével és barátaival,nagyon készültem rá, de az időjárás közbeszólt. Remélem lesz még legközelebb... Ez van.
Helyette tegnap sétáltam egy kiadósat A Govemrent Center Stationnál egy kiállításfélét találtam, ahol jelen volt maga Barack Obama is.
Na jó, nem személyesen, de ott volt! :).A belvárosban hol találtam egy európai stílusban készült katolikus templomot. Csináltam is néhány fotót persze. Milyen picinek tűnik a felhőkarcolók között...
Aztán átmentem - nem kis bonyodalom árán, ugyanis nem járt a metromover - South Beach-re, ahol meglátogattam a Holocaust emlékművet is. Eléggé.... sokkoló látvány időnként azt hiszem. Bár gondolom, hogy kifejezetten ez lehet a célja, mert itt nem nagyon tudnak, nem nagyon érzékelnek sokat ezekről a dolgokról.
Az emlékmű egy mesterségesen kialakított tavacska közepén - és félkörben - található, közepén egy ég felé kinyújtott kézzel. A kézen bevésett szám és emberek láthatóak messziről.
Magát a kezet egy kőfolyosón keresztül érhetjük el, ahol halk zene hallatszik és a jelentősebb holokauszt színhelyek voltak feltüntetve.
Beérve a kézhez igyekeznek megdöbbenteni az érkezőt. Nem kívánnak kommentet a képek:
Érdekes és tisztelendő művészi törekvés, hogy kívülről nem látszanak, nem elborzasztóak amit lehet látni. Csak aki bemegy a falon belülre az találja magát szembe velük. Mondjuk nem nagyon szeretnék egy olyan helyen lakni, ahol kinézve az ablakon mindíg ezek a képek fogadnának, főleg nem egy olyan híresen nyaralóhelynek kikiáltott helyen, mint amilyen ez is, ahová a legtöbb ember egyébként szórakozni, kikapcsolódni érkezik. De a szigeten jelentős területen helyezkedik el az Európából áttelepült közösségük, tehát az emlékmű létjogosultsága is leginkább itt van.
És hogy a végén vidám képekkel búcsúzzak mára: pálmafák, napfény, tenger és 30 fok... február 8-án. :)
Szegény New York-iak....
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek