Az utolsó hétvégém volt itt. Teljesen másként terveztem, mint ahogy sikeredett. Igazság szerint azt hiszem, most jutottam el oda, hogy egy kicsit elfáradtam a sok menésbe. Ennek ellenére ez a bejegyzés egy fotókban gazdag bejegyzés lesz, ezt megígérhetem. :) 

Pénteken elindultam a városba, hogy az első hajóval kimenjek az olyannyira vágyott búcsúhajócskázásra és persze városfotózásra. Az időjárás azonban nem volt kegyes hozzám. Bár nagyon meleg volt, de olyannyira felhős az ég, hogy lehetetlen lett volna igazán szép fotókat készíteni. Vártam, vártam egy ideig, de déltől fogva a nap állása már nem jó a képkészítéshez, így úgy döntöttem, hogy talán majd egy másik napon megpróbálkozom ismét. Menetrendszerint megérkezett a delfinem, ami végigpásztázta a partvonalat. A nagy kapkodásban azért sikerült lencsevégre kapnom őkelmét. :)  Látjátok ott középen a hátuszonyát? :)

Már majdnem felszálltam a kedvenc metromoveremre, aminek az ajtó zárásakor elhangzó szövegét a tiszta beszéd ellenére sem sikerült 3 hónap alatt megértenem. Van benne egy mondat, ami érthetetlen számomra, úgyhogy rögzítettem a fényképezőgépemmel és majd lejátszom valami nálamnál bennfentesebb angoltudónak. 

Szóval ahogy közeledtem a metromoverhez, kiszúrtam, hogy a Baysidefront Park állomás mögött van egy Ross üzlet. Ezt ajánlották korábban már nekem mint olyant, ahol nagyon olcsón lehet márkás ruhákhoz,meg mindenféle egyéb dologhoz jutni. Ha létezik ruhavásárlásban antinő, ház én biztosan az vagyok, mert utálok próbálni, meg válogatni. Bár a hátizsákom eléggé húzta a vállamat, ránéztem az órámra és eldöntöttem, hogy túl korán van még, hogy a szobámban ücsörögjek, nézzük mit rejteget ez a bolt. Bátran állíthatom, hogy igazuk volt az ajánlóknak. Nem túl nagy lelkesedéssel, de belevetettem magam a cuccok közé. Végülis tényleg találtam olcsó, tetsző és méretben is megfelelő holmit. Egyébként általánosságban véve elterjedt, hogy Amerikában az emberek elhízottak. Hogy így van-e vagy sem, ízlés dolga, mindenesetre itt az üzletekben legalább nem a 36-os méret a legnagyobb. Igaz, hogy láttam nagyon kövér embereket is, de szerintem általánosságban véve semmivel sem másabb a testméretek aránya, mindt otthon. 

Vasárnap egy nagyon jó kis programnak néztem elébe: Zsuzsával elmentünk a Seaquariumba, de úgy, hogy az összes show-n résztvehessünk. Amikor első alkalommal voltam ott még a Go Miami Card keretében, akkor nagyon kevés időm, mindössze másfél órám volt. Csak egy show-t tudtam megnézni és szó szerint alsóig áztam a játékos kedvű delfinek miatt. Hát még a fényképezőgépem. Most készültem. :) 

Még mielőtt elindultunk volna a delfinek világába kis kitérőt tettünk Coral Gables-re a kedvenc süteményem irányába, ami a szombati Farmer Market-en elérhető csak. Rögtön be is tankoltam belőle hármat, kettő jó lesz majd ebédre nekünk, a harmadik meg csak úgy, hogy leteszteljem milyen másnaposan. (Ugyanolyan finom! :) ) A belépő vásárlásánál 50 %-os kedvezményt kapartam még az első alkalommal sorsjegyen, hát itt volt az ideje, hogy érvényesítsük a lehetőséget. 

Elsőként a Top Delfin Show-n vehettünk részt, ez volt, amit korábban is láttam. Semmivel sem nyújtott kevesebb élvezetet, és meg volt az az előnyöm, hog tudtam mikor jön a locsolós rész. Plusz jobb pozícióból sikerült néhány fotót elcsattintani. Ezek a palackorrúak bámulatosak. De az érzésem sajna ugyanaz volt, mint az első alkalommal. Túl kicsi helyen vannak és túl sivár lehet az életük. Hozzá kell tennem, szemmel láthatóan élvezték a "munkát", különösen, amikor locsolni kellett a nézőket. 

A következő a Flipper show volt, ami egy kicsit természetesebb környzetben zajlott, közvetlenül az óceán partján van kialakitva egy picike zárt öböl. Területileg is nagyobb mint az előző és életteret tekintve is .... delfinközelibb talán. Fantasztikus dolgokat produlált ember és delfin egyaránt. Tisztelem az ezekkel az állatokkal foglalkozókat, akiknek láthatóan különleges kapcsolatuk van barátaikkal/munkatársaikkal. Az idő előrehaladtával egyre nőtt a tömeg is, itt már szinte teltház mellett adták a műsort.

A harmadik show a fókáké volt. Nagyon szépen felújított helyen, iszonyúan intelligens trió dolgozott. Nagyon helyes jeleneteket dolgoztak ki. A fókák bizonyos értelemben ügyesebbek a delfinnél, hiszen a szárazföldön  - esetlenségük ellenére is - igen jól boldogulnak. A mókás bajszukat pedig külön kedveltem. Sajnos a színfalak mögött nekik is elég kevés hely jut és igen hangosak tudnak lenni, ha elégedetlenek valamivel. 

Testközelben

A negyedik show volt, amit legjobban vártam Életemben először látok igazi kardszárnyú delfint. Tudjátok, olyan Willy félét. .... Évekkel ezelőtt kaptam egy filmet David Attenborough által készített legjobb felvételek voltak aminek az egyik kazettáján többek között a kardszárnyú delfinekről esett szó. Momentán arról, hogy ezek a Willy féle jópofa és gyönyörű óriások nem véletlenül kapták a gyilkos bálna nevet. A filmen döbbenten néztük, amint csapatokba verődve, mintegy útönálló banda, hogyan választja szét ámbráscet anyjától a borját, hogyan nyomják víz alá (megfullad a "kicsi") és mindössze az alsó állkapcsát és a nyelvét fogyasztják el csemegeként... Lenyűgöző képek voltak, hihetetlen, hogy micsoda szerencséje volt a készítőknek mind a lehetőség, hogy sikerült rögzíteni, mind pedig annak tekintetében, hogy nem zavarták el őket a vadászó emlősök... Még ma is élénken élnek emlékezetemben a képek. Kítűnő felvételek, de figyelmeztetés, hogy ezek az állatok bármennyire is kedvesek és helyesek, veszélyesek lehetnek.

Nem okozott csalódást a várakozásom. Hihetetlenül szép és óriási volt a jószág... Jó nagy fogakkal. :) Ő - méreteinél fogva sem tudta annyira produkálni magát egy ilyen pici medencében, de a pacsáláshoz iszonyúan értett. Felejthetetlen élmény marad számomra a találkozás ez bizonyos. Néhány másik kisebb testű, nem palackorrú delfinnel van egy medencében. Nem tudom milyen "márkájúak", de a színezetük nagyon szép volt. 

Hát Ő az kérem szépen! :)

Bölcs döntésnek bizonyult, hogy a hátsó traktusból fotóztam, mert - noha nem a fő helyről, de vízmentesen megúsztuk az egész napot. Ez utóbbi helyszínen szerintem a legfelső sor se nagyon maradt szárazon. Emlékeztek rá a pici delfin mekkorát pacsál? Hát ez ekkorát:

Volt még egy számomra nagyon kedves hely itt a Seaquarium területén. Előzetes jelentkezést követően be lehetett nevezni - aranyáron sajnos - víz alatti sétára. Ezt úgy kell elképzelni, hogy kapsz egy shorty-t - bocsánat rövidujjú/lábú búvárruhát - és a fejedre egy űrhajósokéhoz hasonló sisakot, amin keresztül kapod a levegőt. Utána besétálsz egy létrán keresztül egy elég nagy medencébe, ami teljesen tele van a tengeri élet szereplőivel: a murénától a különböző rájákig, a tekitől kezdve a csoportosan élő halakig, és két tekintélyes méretű jajj, nem jut eszembe a neve... ha rajban van, akkor még kicsik, de hosszúkás, méteren felüli példányai már egyedül uralják a terepet. Tekintélyes fogaik vannak, ha valaki nem tisztelné a felségterületüket, akár a búvárt is megkergetik.... Attis, hogy is hívják őket? 

Na mindegy, ha eszembe jut, akkor majd beírom. No szóval  sétálgathatsz közöttük csoportosan persze. Közben etetik őket, igy mintha hallevesben úszkálnál. Szerintem ez még annak is emlékezetes, aki egyébként scubadiver-ként tényleg látott természetes élőhelyen hasonlót. Közben eszembe jutott, barrakudák. 

Igen, jól látjátok... az ott egy termetes muréna...

Gyönyörű nap volt! :))))

Vasárnap Tonja mamát kísértük ki a reptérre. Reggelire még csináltam egy kis rostonsült husit csak úgy búcsúzóul. Igen jóra sikeredett, már két napja érleltem. Nagyon tetszik ez a benti grillsütő, persze parázson jobb, de így meg egészségesebb. És nem függ az időjárástól sem persze. Szóval csapatostól kikísértük a reptérre. Gyakorlatilag az egész nap ráment. Gyakoroltam péntekre. :(

A csomagolást is próbálom gyakorolni, de egyenlőre nem sok sikerrel... foggggalmam sincs, hogy viszem haza a cuccaimat, annyi van. :) És még azt hittem, hogy hazafelé kevesebb lesz, mint idefelé jövet. :) Még 5 nap.. igazságszerint már csak 4...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.